Ismerős ismeretlen

"Dombrádi Krisztián a modern társadalom gazdasági, politikai és kulturális szereplőit vizsgálja az egyik leginnovatívabb szociológiai fogalom, a társadalmi tőke kérdéskörével összefüggésben. E szereplők megnyilvánulásait kommunikatív kontextusokba ágyazottan, azaz kommunikációs színterekre vonatkoztatottan értelmezi, és mindig visszacsatol jelenünk fontos témáira, a versengés, a bizalom, a részvétel és a kollektív emlékezet eseteire. A szerző elméleti pozícióját két gondolkodási irány határozza meg. Egyfelől Niklas Luhmann kommunikációelméleti társadalomfelfogása, illetve az erre vonatkozó kritikai vélemények ösztönzik, másfelől pedig a társadalmitőke-koncepciók elméleti reflexiója. A kötet alapvető erénye, hogy ezt a két perspektívát összekapcsolja - amire eddig a hazai társadalomelméleti szakirodalomban alig történt kísérlet. A hazai közgondolkodásban a luhmanni megközelítés megjelenítése sajnos alulprezentált, noha külhoni társadalomelméleti elemzők jelentős része ezt a teóriát az 1968 utáni időszak egyik legsikeresebb kísérletének tartja, fogalmilag letisztultnak, originális látásmódot adónak. Dombrádi Krisztián ennek metszetében a modern társadalmakat ért aktuális kihívásokat elemzi, kitérve az elmúlt évek hazai és nemzetközi fejleményeire, így okkal várható, hogy a kötet sok szálon találkozik az érdeklődő olvasók igényeivel." (Karácsony András)