Kategóriák
Kategóriák
Keresés
RON
HUF
Profil
Kosár
-
Kategóriák
Újdonságok
Kiemelt akciók
Albumok
Család és szülők
dōTERRA
Dráma
Egyéb termékek
Életmód
Életrajz
Erotikus
Ezotéria
Fantasy
Filozófia
Gasztronómia
Gazdasági közéleti politikai
Gyerek
Gyerekkönyvek
Gyereknevelés
Hangoskönyv
Harry Potter
Hobby szabadidő
Horror
Humor
Idegen nyelvű
Ifjúsági
Ismeretterjesztő
Kalandregények
Karácsony
Kártyák
Képregények
Kert ház otthon
Költészet
Krimi
Kultúrtörténet
Lexikon enciklopédia
Művészet
Naptárak
Nőknek
Nyelvkönyv szótár
Önfejlesztő könyvek
Papír írószer
Paranormális
Párkapcsolat szerelem
Pszichológia
Regény
Romantikus
Science fiction
Sport
Szakácskönyv
Szakkönyvek
Szépirodalom
Szórakoztató irodalom
Tankönyvek segédkönyvek
Társadalomtudomány
Társasjátékok
Térképek
Thriller
Történelmi
Történelmi irodalom
Tudományos könyvek
Utazás
Vallás mitológia
Vegyes
Young Adult
Blog
Ékírás és assziriológia Magyarországon
82
RON
Kosárba
Művészettörténet
Művészet
Művészettörténet
Előző termék
Következő termék
Ékírás és assziriológia Magyarországon
82
RON
Szerző
:
Komoróczy Géza
További adatok
Kosárba
Kívülről nézni a magyar irodalomra: ezt kísérli meg ez a könyv – s nem mintha a szerző kívülálló volna. Olyan nézőpontot választott, amely jó rálátást nyújt a magyar önértelmezésre az elmúlt két évszázadban: az ókori Kelet írott emlékeit, az ékírást és ennek tudományos kutatását, az assziriológiát.
Volt egy pillanat Kőrösi Csoma Sándor életében (Baghdad, 1820. július), amikor kitűzött célja, a magyar őshaza megkeresése helyett fordulhatott volna az ékiratok felé; ő lehetett volna az első magyar assziriológus.
Rawlinsont, aki Dareios nagy sziklafeliratának sémi (babylóni) nyelvű szövegét megfejtette, Arany Jánossal egy időben választotta taggá a M. Tud. Akadémia (1858). Oppertet, a sumer nyelv felfedezőjét Arany értesítette taggá választásáról (1866). A Gilgames-eposzról magyarul Goldziher Ignác írt először (1877). Ékírást az 1910-es évek óta lehet hozzáértőktől tanulni a pesti Tudományegyetemen. Az ékiratok irodalma, assziriológusok fordításaiban, megragadta Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Kodolányi János, Rákos Sándor, Határ Győző, Bujdosó Alpár, Székely János képzeletét. A legerősebb visszhangot a Gilgames- és az Istar-eposz keltette, filmen (Új Gilgames), zenében (Petrovics Emil, Szöllősy András, Szokolay Sándor, Balogh Máté), képzőművészetben (Szervátiusz Jenő).
A könyv három nagy részből áll. Az Első rész tárgya a nyelvrokonság keresése a 19. század középső harmadában, a magyar turanizmus kialakulása. A Második részé a magyar irodalom.
A Harmadik rész az ékírás kutatásának története Magyarországon, és kapcsolatai a nemzetközi tudományos világgal. Az assziriológia nemzetközi horizontja adja azt a távlatot, amelyből a könyv az ékiratok, legelsősorban a Gilgames-eposz magyarországi befogadását – esetenként nemzeti célú kisajátítását –, a magyar önismeret változatait elemzi.
Részletek
Ajánlom
Részletek
Adatok
Részletek
Kívülről nézni a magyar irodalomra: ezt kísérli meg ez a könyv – s nem mintha a szerző kívülálló volna. Olyan nézőpontot választott, amely jó rálátást nyújt a magyar önértelmezésre az elmúlt két évszázadban: az ókori Kelet írott emlékeit, az ékírást és ennek tudományos kutatását, az assziriológiát.
Volt egy pillanat Kőrösi Csoma Sándor életében (Baghdad, 1820. július), amikor kitűzött célja, a magyar őshaza megkeresése helyett fordulhatott volna az ékiratok felé; ő lehetett volna az első magyar assziriológus.
Rawlinsont, aki Dareios nagy sziklafeliratának sémi (babylóni) nyelvű szövegét megfejtette, Arany Jánossal egy időben választotta taggá a M. Tud. Akadémia (1858). Oppertet, a sumer nyelv felfedezőjét Arany értesítette taggá választásáról (1866). A Gilgames-eposzról magyarul Goldziher Ignác írt először (1877). Ékírást az 1910-es évek óta lehet hozzáértőktől tanulni a pesti Tudományegyetemen. Az ékiratok irodalma, assziriológusok fordításaiban, megragadta Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Kodolányi János, Rákos Sándor, Határ Győző, Bujdosó Alpár, Székely János képzeletét. A legerősebb visszhangot a Gilgames- és az Istar-eposz keltette, filmen (Új Gilgames), zenében (Petrovics Emil, Szöllősy András, Szokolay Sándor, Balogh Máté), képzőművészetben (Szervátiusz Jenő).
A könyv három nagy részből áll. Az Első rész tárgya a nyelvrokonság keresése a 19. század középső harmadában, a magyar turanizmus kialakulása. A Második részé a magyar irodalom.
A Harmadik rész az ékírás kutatásának története Magyarországon, és kapcsolatai a nemzetközi tudományos világgal. Az assziriológia nemzetközi horizontja adja azt a távlatot, amelyből a könyv az ékiratok, legelsősorban a Gilgames-eposz magyarországi befogadását – esetenként nemzeti célú kisajátítását –, a magyar önismeret változatait elemzi.
Adatok
Kötése
:
keménytáblás
Oldalszám
:
432
Kiadás
:
2024
EAN
:
9789634684688
Kiadó
:
Kalligram
Újdonságok
Kiemelt akciók
Albumok
Család és szülők
dōTERRA
Dráma
Egyéb termékek
Életmód
Életrajz
Erotikus
Ezotéria
Fantasy
Filozófia
Gasztronómia
Gazdasági közéleti politikai
Gyerek
Gyerekkönyvek
Gyereknevelés
Hangoskönyv
Harry Potter
Hobby szabadidő
Horror
Humor
Idegen nyelvű
Ifjúsági
Ismeretterjesztő
Kalandregények
Karácsony
Kártyák
Képregények
Kert ház otthon
Költészet
Krimi
Kultúrtörténet
Lexikon enciklopédia
Művészet
Naptárak
Nőknek
Nyelvkönyv szótár
Önfejlesztő könyvek
Papír írószer
Paranormális
Párkapcsolat szerelem
Pszichológia
Regény
Romantikus
Science fiction
Sport
Szakácskönyv
Szakkönyvek
Szépirodalom
Szórakoztató irodalom
Tankönyvek segédkönyvek
Társadalomtudomány
Társasjátékok
Térképek
Thriller
Történelmi
Történelmi irodalom
Tudományos könyvek
Utazás
Vallás mitológia
Vegyes
Young Adult
Blog
Pénznem váltás
RON
HUF
Belépés
Email
Jelszó
Belép
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavamat
Kategóriák
Profil
Kosár
Kosárban lévő tételek száma:
0
Adatkezelési beállítások
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az
Adatkezelési tájékoztató
ban talál.
Nem engedélyezem
Engedélyezem