A Rothschildok Magyarországon
14
183 RON
158 RON
A Rothschildok Magyarországon
14
14
183 RON
158 RON
Kezdete: 2026.10.14
Vége: 2026.10.16
Megtakarítás
26 RON
Akcióból hátralévő idő
nap
óra
perc
mp
Szerző:
Raffay Ernő
Raffay Ernő legújabb könyvében a 19–20. századi Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai folyamatait a globális nagytőke, különösen a Rothschild-család és a velük együttműködő szabadkőműves hálózatok térnyerésének szemszögéből elemzi.
A 19. század közepétől a Rothschild-dinasztia és a köreihez tartozó globális pénzügyi körök meghatározó szereplővé váltak a Magyar Királyság gazdasági életében, és ennek következményeként alakult ki a „függő kapitalizmus” rendszere.
A dualizmus korát Raffay a „tőkés gyarmatosítás” időszakaként értelmezi. Ferenc József a szabadságharc leverése után Rothschild-hitelekkel tartotta fenn a Habsburg-birodalmat, majd a kiegyezés után a magyar állam is részese lett e pénzügyi függésnek. A szerző szerint a magyar kormány „saját elnyomásának költségeit” fizette, miközben a gazdaságban és a sajtóban rohamosan nőtt a globális nagytőke befolyása.
A szerző a szabadkőművességet a nemzetközi tőke ideológiai hátországaként mutatja be, amely – értelmezése szerint – a keresztény-nemzeti Magyarország alapjait igyekezett megbontani.
Raffay Ernő tételesen bizonyítja, hogy a liberalizmus és a pénzuralom hatására a magyar gazdaság elveszítette önállóságát, a magyarság pedig kulturális és politikai értelemben kisebbségbe szorult saját hazájában. A szerző a 21. századra is kiterjeszti következtetéseit, amikor a „szellemi és gazdasági függőség” máig ható örökségére figyelmeztet.
A 19. század közepétől a Rothschild-dinasztia és a köreihez tartozó globális pénzügyi körök meghatározó szereplővé váltak a Magyar Királyság gazdasági életében, és ennek következményeként alakult ki a „függő kapitalizmus” rendszere.
A dualizmus korát Raffay a „tőkés gyarmatosítás” időszakaként értelmezi. Ferenc József a szabadságharc leverése után Rothschild-hitelekkel tartotta fenn a Habsburg-birodalmat, majd a kiegyezés után a magyar állam is részese lett e pénzügyi függésnek. A szerző szerint a magyar kormány „saját elnyomásának költségeit” fizette, miközben a gazdaságban és a sajtóban rohamosan nőtt a globális nagytőke befolyása.
A szerző a szabadkőművességet a nemzetközi tőke ideológiai hátországaként mutatja be, amely – értelmezése szerint – a keresztény-nemzeti Magyarország alapjait igyekezett megbontani.
Raffay Ernő tételesen bizonyítja, hogy a liberalizmus és a pénzuralom hatására a magyar gazdaság elveszítette önállóságát, a magyarság pedig kulturális és politikai értelemben kisebbségbe szorult saját hazájában. A szerző a 21. századra is kiterjeszti következtetéseit, amikor a „szellemi és gazdasági függőség” máig ható örökségére figyelmeztet.
